Pedig nem volt unalmas ez az időszak :-)
Gábornak kivételes alkalma nyílt - Isten ajándéka volt, az biztos!- Oxfordban az Ashmolean múzeumban nem csak megnézni, de egész nap kézbe venni, vizsgálgatni a II. világháború óta vitrinben tartott XVI.-XVII.századi hegedűket. Erről sokan eddig csak álmodhattak, nagyon élvezte, és sokat tanult belőle!! Igazi csemege egy hangszerkészítő számára :-)
Voltunk Borcsi barátnőjének, Parmisnak a szülinapi partiján, amire a gyerekek már jó előre készültek. Igazán jó volt látni, milyen izgalommal ültek le délutánonként suli után ajándékot gyártani kis barátjuknak. Egymás után születtek a szebbnél szebb rajzok!
 |
| Bendzsó átadja Parmisnak saját készítésű ajándékát |
 |
| Parmis 5 éves! |
Végül sajnos sokan lemondták, és nem jöttek el, így csak négyen játszottak, ünnepeltek azon a délutánon: 3 kislány - az egyik Bendzsó osztálytársa, és Ben.
 |
| a csapat |
Ő egyedül volt fiú, úgyhogy ő elég nehezen lendült bele a játékba, de persze a végére alig tudtunk hazaindulni.
 |
| Borcsi első igazi barátnője a suliból |
Számomra a legjobb az volt, hogy hallhattam a gyerekeimet angolul beszélni!
Egyébként is, ezen a héten szinte minden nap megjegyezte Bendzsó tanára, Anna, hogy hogy belelendült a fiam a beszédbe, sokat jelentkezik, és (!) már rá is kellett szólni, hogy ne fecsegjen a barátjával, Ravival foglalkozás alatt :-) Most a suliban az órát tanulják, és Bennek nagyon jól megy, íme az egyik házi feladata (ezt már egyedül olvasta, írta - kis segítséggel :-)
Nagy ajándék, hogy a gyerekeim angolul tanulhatnak!
Borcsika pedig egyre gyönyörűbb rajzokat hoz haza a suliból, íme a legutóbbi (ide már rá is írta, mit rajzolt :-)
Áron pedig elkezdett mondatokban beszélni - anyanyelvén, magyarul, viszont néha angolul szólít meg minket "mum", "dad" - ugyanis a nagyok itthon is néha angolul beszélgetnek. Csak pár mondatot, de nagyon izgalmas!
A héten Krisztához és Nikihez csatlakozott a büszke apuka is, Zoli. Pár napot ő is eltöltött Londonban, így hozzánk is eljöttek beszélgetni, játszani.
 |
| Anyukámék által küldött új magyar mesekönyvet nézegetünk |
Múlt hétvégén pedig nagy örömünkre, váratlanul összejött egy látogatás Kristófékhoz! Itthon állandó téma, mikor találkozunk már Bedővel, Lucával, Málnával, Mátéval, az unokatesókkal. Pont egyező korosztály, mindig nagyon jót játszanak, és persze ne felejtsük el, hogy mikor megérkeztünk Londonba, ők fogadtak be minket, náluk laktunk 4 hónapon keresztül. Hát volt is mit behozni, előtte 5 évig alig találkoztunk :-)
Kerestem egy fotót, még egy évvel ezelőttről, mikor náluk laktunk, ilyenek voltak a gyerekek:
 |
| a Londonban élő unokatesók sorrendben: Bedő-őlében Máté, Borcsi, Jázmin, Málna, Máriam, Luca, Bendzsó-őlében Áron |
 |
| az előző képről a 2 "kicsi" fiú,Máté és Áron |
 |
| Málna és Borcsi |
 |
| a 2 legnagyobb, Bedő és Bendzsó |
Hát gyorsan ennyit az elmúlt 2 hetünkről. Pár nap múlva hazautazunk, Budapestre, úgyhogy lesz majd miről beszámolnom!
Nagyon várjuk már!!!!!!
Angliában van "igazi" túró?! Amiből "normális" túrógombócot lehet gyártani? Itt, a németeknél valami tejföl és túró közti krémszerű átmenet van ("speisequark"), képtelenség belőle igazi gombócokat gyártani - múltkor próbáltam. Ízre mondjuk elég hasonló volt az otthonihoz.
VálaszTörlés